Orrmelléküreg pangás

LEGGYAKORIBB OKAI:

  1.  a szennyezett levegő
  2. az állandó hőmérséklet különbség
  3. orrsövény ferdülés, a nyálkahártya megvastagodás
  4. a nem megfelelően kezelt orrmelléküreg, középfülgyulladások
  5. nyálkahártya immunrendszeri gyengesége (IgA)
  6. C2-3 zárt blokk-vegetatív idegrendszeri zavar

Veszélyek:

  • Orrmelléküreg vénás keringésének zavara sokkal gyakrabban fennálló tényező, mint gondolnánk, mégis az esetek 90 %-ában nem diagnosztizálják vagy elbagatellizálják a kórképet.
  • A vénás keringés lassulása az orrnyálkahártya duzzanatához vezet, a folyadék felszaporodik és megvastagítja a nyálkahártyát.
  • Orrmelléküreg/arc és homloküreg kijáratai eltorlaszolódnak, bennük természetesen is termelődő váladék felszaporodik, és táptalajként szolgál a baktériumok szaporodásának.
  • A normális anyagcsere során termelődő savas anyagcsere végtermékek elsavasítják a környezetet, a nyálkahártya csillószőrei, amelyek hajtják kifelé a váladékot, nem működnek, váladékpangást eredményezve.
  • A keringés vénás oldali lassulása az artériás oldalon is lassulást eredményez, az immunrendszer vérrel érkező sejtjei sokkal lassabban jutnak be a kolonizáció helyszínére, addigra túlszaporodott nagyobb baktérium populációval hosszabb ideig kell harcolni.
  • A levegőben lévő allergének hosszabb ideig maradnak a nyálkahártyán, nem szállítódnak el, erősebb helyi felszíni gyulladást okoznak.
  • Krónikus esetben az immunrendszer kifullad (nem reagál) a tünetek helyileg szűnnek, generalizált immunrendszer felborulás, majd gyengeség lép fel.

Az orrmelléküregből a keringés vénás oldalon bejut a nyakba, ahol az elsavasított, gyulladásos sejtekkel teli vér további mikrogyulladásokat szít.

A csigolyák körüli reflektórikus izomspazmus lép fel – a szervezet „letokolja” a gyulladásos folyamatot. A lassult keringésű izomzatban felszaporodnak az anyagcsere végtermékek, romlik a keringés, az általuk létrehozott savas környezetben kicsapódnak, kikristályosodnak a vérrel szállított vegyületek – szerves savak és sók lesznek belőlük – így jön létre a röntgenen is felismerhető meszesedés. A négyzetcentiméterre jutó „mész” többlet önmagában nem jelent megterhelést a szervezet számára, viszont jelzi a mélyben zajló kóros folyamatokat.

Előrehaladottabb esetekben persze a meszes kisízületben a mozgások beszűkülnek, az ízületi szalagok rideggé válnak, még súlyosabb stádiumban már ideggyököket, ereket is nyomnak a meszes rögök – ez ilyenkor valóban problémát okozhat.
De idáig csak extrém esetben jut el a betegség.